MI AZ A GDP?
GDP (Gross domestic product, Bruttó hazai termék): mit kell róla tudni?
A Bruttó hazai termék (GDP) egy olyan gazdasági mérce, amely az adott országban termelt javak és szolgáltatások teljes értékét mutatja. A piac értékét általában éves felosztásban határozzák meg a szakértők, a különböző ágazatok szolgáltatásai és termékei értékének kiszámításával. Ez a makrogazdasági indikátor nem függ attól, hogy a felhasznált források honnét származnak.
KISZÁMÍTÁS MÓDJAI
A GDP helyes kiszámításához az adott évben termelt összes szolgáltatást és terméket számításba kell venni, ismétlések nélkül, ezért csak a szolgáltatások és végtermékek értékét használják fel.
Ha a további termékek gyártására használt közbenső javakat is beleszámítják, a GDP túlértékelté válik.
A GDP az egy év alatt termelt végtermékek és szolgáltatások értékének becslése az összes gazdasági szereplő költésének összeadásával.
A költekezésen és a spillover-hatáson alapuló GDP kiszámításához a következő értékeket kell összeadni:
- magánfogyasztás (C);
- bruttó magánbefektetések a nemzetgazdaságba (I);
- kormányzati kiadások végtermékekre és szolgáltatásokra (G);
- nettó export (export mínusz import) (NX).
GDP = C + I + G + NX
EGY FŐRE JUTÓ GDP
GDP-DEFLÁTOR
A bruttó hazai termék deflátora egy ármutató az áruk és szolgáltatások általános árszintjének mérésére a gazdaságnak egy adott periódusában. Ezt Paasche-indexként számítják, és százalékban fejezik ki.
A GDP-deflátor a tárgyév piaci áraiban kifejezett nominális GDP és a bázisév áraiban kifejezett reál-GDP aránya.
GDP-deflátor = (∑ (Qt × Pt) / ∑ (Qt × P0)) × 100%
Ahol:
- Qt – adott időszakban termelt mennyiség;
- Pt – adott időszakban érvényes ár;
- P0 – bázisévben érvényes ár.
NOMINÁLIS ÉS REÁL-GDP
A nominális GDP az aktuális év jelenlegi árain számított GDP. A nominális GDP-t két tényező befolyásolja:
• a reál-termelési mennyiség változása;
• árak változása.
A reál-GDP megismerése érdekében az árszint változását ki kell vonni a nominális GDP-ből.
A reál-GDP-t a bázisév kompatibilis (fix) áraival számítják. A bázisév lehet a jelenlegit megelőző vagy követő bármelyik év.
ORSZÁGOK FELSOROLÁSA GDP SZERINT
Az országokat a vásárlóerő-paritáson számított GDP szerint sorolják fel. A számításokat a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank végzi. Az IMF szerint 2014 és 2016 között az első hat helyet Kína (17,71%), az Egyesült Államok (15,50%), India (7,24%), Japán (4,35%), Németország (3,33%), illetve Oroszország (3,21%) foglalta el. Mivel az amerikai dollár nem fix érték és a vásárlóerő-paritásnak nincs univerzális számítási módszere, a GDP becslése a különböző pénzügyi intézményekben eltérő lehet.
AZ USA GDP-SZERKEZETE
A közhiedelem az, hogy mivel az USA rengeteg árut termel, az övék a legerősebb gazdaság, de ez nem igaz. Ennek az elméletnek a hívei összekeverik Amerikát Kínával, ahol a GDP-t legnagyobb részét az export teszi ki. Az USA gazdasági szerkezete ettől a következő módon tér el:
• szolgáltatások - 78%;
• termelés - 21%;
• mezőgazdaság - 1%.
KÍNA GDP-SZERKEZETE
Kína 2014 óta nominális GDP-jével a második, a GDP PPP-jével pedig az első helyet foglalja el a világon.
A kínai gazdaság az elmúlt 30 évben folyamatosan növekedett.
A 21. század elejére a Kínai Népköztársaság a termelés mértékét tekintve globális ipari nagyhatalommá vált, emellett űr- és nukleáris szuperhatalom is, mivel az ország vezető szerepet foglal el szén és fa, valamint vas, mangán, cink-ólom, antimon és volfrámércek előállításával.
A szolgáltatási és a termelési szféra az ország GDP-jének majdnem egyforma részét alkotja. A szolgáltatási szektor azonban az utóbbi években gyorsabb ütemben bővült.